A szív- és érrendszer betegségei
Amilyen csodálatra méltóan kitartó és megbízható szervünk a szív, olyan sérülékeny is, ráadásul végzetes károsodás általában a saját, hasonlóképp kitartó, hosszú éveken át folytatott áldatlan tevékenységünk következtében éri.
A mozgásszegény, stresszes életmód, a helytelen, egyoldalú, túlzottan bőséges és kalóriadús táplálkozás, az egészséget károsító szokások rugalmatlanná, egyenetlenné teszik ereink belső felszínét.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek együttesen az összes halálozás több, mint kétharmadáért tehetők felelőssé. Néhány évvel ezelőtt az elhunytak egynegyedével szélütés végzett, 43 százalékukkal pedig ischémiás szívbetegségek, elsősorban szívinfarktus. Évente közel 70 000 ember hal meg szív- és érrendszeri megbetegedésben.
Első csoport: ischémiás szívbetegség
Ischémiás szívbetegség alatt azt értjük, amikor a szívizom nem jut kellő mennyiségű, oxigénben dús vérhez. Ez általában a szívkoszorúerek meszesedésének, vagyis összeszűkülésének, rugalmatlanná válásának következménye. Az ischémiás szívbetegség nem mindig jár azonnali tünetekkel: lehet, hogy eleinte csak fokozott fizikai terhelés esetén okoz kellemetlen, szegycsonttáji fájdalmat, ha okoz egyáltalán - ez az úgynevezett anginás fájdalom, - de sokszor ilyen figyelmeztető jelek sincsenek.
Trombózis: amikor az erek valamilyen oknál fogva hirtelen elzáródnak. Ehhez hozzájárulhat például a fent említett meszesedés, vérrög képződése.
Szívinfarktus: amikor a szív izmai, akár trombózis következtében, huzamosabb időn keresztül nem jutnak oxigénhez, és a szívizom egyes területei elhalnak. Ez végzetes is lehet.
Bár az ischémiás szívbetegség nem mindig vezet infarktushoz, mindenképpen komoly veszélyt jelent. Következtében szívelégtelenség léphet fel, állandósulhat az angina, és mindez, ha hirtelen halálhoz nem is azonnal, de a beteg életminőségének jelentős romlásához mindenképpen vezet.
Második csoport: agyérbetegségek
A szív- és érrendszeri betegségek másik, sok áldozatot követelő csoportja az agyérbetegségeké.
Stroke: más néven szélütés, amikor az agy egyes területei a tartós oxigénhiány következtében elhalnak. A stroke az esetek harmadában halálos kimenetelű, az esetek másik harmadában pedig maradandó károsodást okoz, mivel az elhalt területek nem regenerálódnak.
Agyi infarktus: az agyi vérellátás megszűnte, például ha az elmeszesedett agyi erek eltömődésekor (trombózis) az agy szövete nem kap vért. Oka az esetek nyolcvan százalékában a stroke.